Oroszország Franciaországgal, az irodalom a zenével, a fantázia a varázslattal találkozik a Pannon Filharmonikusok hangversenyén február 5-én Pécsett, a Kodály Központban, február 6-án pedig Budapesten, a Művészetek Palotájában.
A koncert műsorának mindhárom orosz származású zeneszerzője kapcsolatba került a korabeli nyugat kulturális termékeivel, miközben a századforduló Franciaországa a keleti kultúrcikkekért lelkesedett, így a két zenei világ találkozása törvényszerű volt.
A Pannon Filharmonikusok (fotó: Peter Adamik)
Csajkovszkij visszatérő vendége volt Párizsnak. A vihar című zenekari fantáziáját is egy európai útja során komponálta, mindössze két hét alatt. Shakespeare munkásságával az Ötök néven ismert zeneszerző-csoportosulás vezetője, Balakirev hatására került kapcsolatba. A vihar megzenésítésének ötletét pedig Sztanszlov, korabeli orosz zeneszerző, elismert kritikus és kultúraszervező adta. Shakespeare műveinek érvényessége nem ismer sem földrajzi, sem korszak-, sem műfaji határokat. A drámaíró mondandója ihlette zeneművek többsége a 19 . században született, köztük Csajkovszkij A vihar című kompozíciója is, mely zenei eszközökkel játssza újra a dráma tartalmi esszenciáját.
Sokan Stravinsky, a századforduló zeneszerzője szellemi otthonának is Párizst, a korabeli Európa kultúrközpontját tartják, hiszen első sikerei a francia városhoz kötik a komponistát. Petruska című művét is Párizsban mutatták be 1911-ben. A mű ugyanakkor egyike Stravinsky azon alkotásainak, amely zenéjét és témaválasztását illetően leginkább támaszkodik az orosz hagyományokra. Az egy ősi keleti mesét feldolgozó Petruskában a szerző modernista korszakának csaknem teljes zenei eszköztára felvonul. A Pannon Filharmonikusok a darab 1947-ben - a szerző által - átdolgozott változatát játssza.
Szergej Szlovacsevszkij (Fotó: Alexander Krupnov)
Sosztakovics I. gordonkaversenye is mutat keleties vonásokat. A tipikus Sosztakovics-mű magán hordja a zeneszerző szokásos stílusjegyeit, például a hangokba kódolt monogramot, valamint az idézés jelenségét, mely során más komponisták műveinek motívumait, témáit eleveníti fel. Az I. gordonkaversenyt áthatják az életrajzi elemek, Sosztakovics e versenyművet Msztyiszlav Rosztropovics csellistának írta és ajánlotta, aki tanítványa és barátja is volt egyben. A csellista mindössze négy nap alatt memorizálta a műfaj egyik legkomplexebb darabjának tartott alkotást.
Különös egybeesés, hogy a Pannon Filharmonikusok koncertjén közreműködő szólista, Szergej Szlovacsevszkij korábban többek között épp a darab ihletője, Rosztropovics tanítványaként tökéletesítette hangszeres tudását. A hangversenyen Cristian Mandeal vezényli az együttest.
