Részletek

Írta: er

Megjelent: 2025. február 02

Ha valakinek hirtelen nagyobb összegre van szüksége, akkor érdemes szétnéznie a lakásban, mielőtt a bankba rohanna hitelért. A fenntarthatóság jegyében ma már szinte azonnal készpénzzé tehetjük a nem használt eszközeinket, amivel nemcsak a családi kasszának teszünk jót, hanem a környezetnek is. Egy-egy fiókban vagy szekrényben lapuló mobiltelefon, laptop, tablet, esetleg fényképezőgép ára a több százezer forintot is elérheti ugyanis még használtan is.
A nemzetközi tapasztalatokkal egybevágóan szinte nincs olyan magyar háztartás, ahol ne lehetne találni legalább egy, de inkább több használaton kívüli elektromos eszközt, amikre valójában már soha többé nem lesz szükségünk.
A szakértők szerint mobiltelefonokból van a legtöbb a polcok legmélyén. Ismerős lehet a helyzet sokak számára, hogy amikor új telefont vásárolunk, a régit inkább biztonsági tartaléknak eltesszük, pedig az esetek nagy százalékában évekkel később sem fogjuk már azokat elővenni.
Szintén jellemző, hogy használt laptopokat, tableteket, kávéfőzőket, porszívókat, és kisebb-nagyobb kütyüket teszünk félre „majd jó lesz még valamire” alapon, de teljesen értelmetlenül.
Ahelyett, hogy ezeket az akár több százezer forint értékű eszközöket őrizgetnénk, ma már lehetőségünk nyílik eladni őket, így gyarapítva a családi kasszát. Ugyan a közösségi oldalakon is meghirdethetjük a termékeket, ha nem vagyunk elég óvatosak, felültethetnek bennünket, a csalók ráadásul még az adatainkkal is visszaélhetnek. Egy új franchise hálózat viszont maximális biztonsági protokoll mellett veszi át, és fizeti ki rögtön a használt eszközök értékét, már hazánkban is.
Megnyitotta első üzletét Magyarországon a Used Products
A 25 éve Hollandiából indult, és ma már Romániában, Belgiumban, Németországban és Szlovéniában is elérhető Used Products megnyitotta első üzletét Budapesten. Népszerűsége már most megkérdőjelezhetetlen, hiszen az ügyfelek néhány hét alatt több száz terméket értékesítettek náluk.
A cég gyors és könnyű megoldást kínál arra, hogy megszabaduljunk azoktól a termékektől, amiket már nem használunk. Lehetőség van online termékeladásra is, ehhez mindössze képet kell készíteni az eszközről, és megadni az alapadatokat róla. Ezt követően a Used Products ajánlatot tesz érte, majd ha megszületett a megállapodás, a futár házhoz megy érte, a pénzt pedig a termék ellenőrzését követően utalja is a vállalat.
Egy új termék vásárlása esetén az ügyfelek átlagosan egy év alatt 30-40 százalékot veszítenek a termék értékéből. A Used Products a felvásárolt termékeket felújítás nélkül tovább értékesíti, így a vásárlók elkerülhetik, hogy 30-40 százalékkal csökkenjen például a telefonjuk értéke, mint egy új eszköz esetében.
A cél az, hogy tudatosítsák az emberekben, nem kell mindig mindenből újat venni. Azt a rossz berögződést is szeretnék átadni a múltnak, hogy ócskának hiszi a többség a használt dolgokat. Éppen ezért minden eladott termékükre egyéves garanciát is vállalnak.
„Ezt a koncepciót a fenntarthatóságra találták ki. A Used Products szeretne hozzájárulni az emberek gondolkodásmódjának formálásához,hogy minél többen tapasztalják meg a saját bőrükön, mennyit tehetnek a környezetünk védelméért már a használt eszközök vásárlásával és értékesítésével. Mert a használt nem ócska, hanem menő” – mondta Kun Norbert franchise átadó.

Részletek

Írta: er

Megjelent: 2025. február 02

Országszerte egyre nagyobb igény van az akadálymentes turizmusra, Pécs pedig a közösség erejével állít példát a többi magyar város elé. A People First Közhasznú Egyesület szakértői mostanáig közel 100 helyszínt tártak fel a baranyai megyeszékhelyen, az ez alapján készült Akadálymentes Pécs adatbázis pedig tömegek számára jelent segítséget egy-egy szállásfoglalás, kirándulás, ügyintézés vagy szórakozási program megtervezéséhez. A közeljövőben a lakosság bevonásával fejlesztenék az ingyenesen elérhető szolgáltatást.

Nincs még egy olyan téma, aminek annyira széles célközönsége lenne, mint az akadálymentesség,  hisz a fogyatékossággal élők mellett az átmeneti sérültek, az idősek és a kisgyermekes családok is érintettek. A People First Közhasznú Egyesület fogyatékossággal élő tagjai évekkel ezelőtt a saját bőrükön tapasztalták meg, hogy Pécsen nehézkes mozizást, sportolást vagy éttermi vacsorát megtervezni, mert nem tudták, hova képesek bemenni a járdán, hol lesz használatra alkalmas nekik a mosdó. Pataki Veronika, az egyesület elnöke elmondta, ekkor jött számukra a felismerés, hogy a helyieknek és az ide érkező turistáknak is szüksége lenne egy adatbázisra Pécs és környéke valóban akadálymentes helyszíneiről.  

„2018-ban létrehoztunk egy módszertant szakértőkkel és a teammel, akik kisebb csoportokban keresik fel a különböző létesítmények menedzsmentjét. Rengeteget tanulunk egymástól is, hiszen nem ugyanazok a szempontok mérvadóak a kerekesszékeseknek, mint például a vakoknak vagy a hallássérülteknek. Jól kell tudni összedolgozni. A helyszínen fotózunk, közösen létrehozott csekklista alapján haladunk, hogy minden információ meglegyen a feltöltéshez. Fontos, hogy mindig egy döntési jogkörrel felruházott emberrel beszéljünk a feltárás során, hiszen neki tudjuk jelezni, milyen fejlesztések lennének szükségesek az akadálymentesítésekhez, csak így tudunk tanácsot adni, hogy az célba is érjen” – mondta. „Tervezhetőséget biztosítunk ezzel a Magyarországon egyedülálló adatbázissal. Nem állítható, hogy az akadálymentes turizmus itthon gyerekcipőben jár, de csak egy szinttel van feljebb ettől. Rengeteg fejleszteni való van, amiben szeretnénk élen járni, és az a célunk, hogy mindez erőteljesen és gyorsan történjen, úgy, hogy az adatbázis továbbra is ingyenesen lehessen elérhető” – fogalmazott.

Részletek

Írta: er

Megjelent: 2025. február 02

Veszélyben érzik nem csak magukat, de a Duna környezetét és a part környékén lakókat is a magyar személyszállító hajósok. A Duna egyes partszakaszainak rendezésére és a kikötők újraosztására szolgáló tervek szerint ugyanis az újlipótvárosi kikötőkbe a mostani, kisebb magyar cégek helyett a külföldi tulajdonú, nagy szállodahajókat engednék be – nem kínálva megfelelő alternatív kikötő-lehetőségeket a több évtizede itt tevékenykedő vállalkozásoknak.

A Duna partszakaszainak átrendezése egyelőre még csak terv, hisz most készül a Dunai Építési Szabályzat módosítása, ám a Személyhajósok Szövetsége már kongatja a vészharangot. Ha ugyanis a tervet megvalósítja a főváros, veszélybe kerülhetnek a kisebb magyar cégek. Mindemellett az itt lakóknak sokkal nagyobb forgalomra kell számítaniuk a hajókhoz tartozó buszok miatt, amelyek folyamatosan szállítják az utasokat. Az újlipótvárosiak eddigi problémáit - kevesebb hajó legyen a Margit hídnál - nem megoldja ez az új terv, hanem egy újabb, sokkal nagyobb problémát gördít eléjük, ráadásul a nagyobb méretű, terjedelmesebb hajók még jobban elveszik a kilátást a Dunára, amely nem valósítja meg azt az elképzelést, ami a tervben szerepel, vagyis hogy a lakók “visszakapják a Duna-partot”.A jelenleg kiépített parti áram sem elegendő a kabinos hajók kiszolgálására, így a generátoruk állandóan üzemelne az adott partszakaszon, ez - főleg a késői órákban - a közeli lakóépületek számára biztosan zavaró lesz, hiszen az eddigi lakói panaszok is a zajjal és a rendezetlen működéssel összefüggésben fogalmazódtak meg.

Több hajós cég tart attól, hogy amennyiben a szabályzat elemeit változtatás nélkül rendeletbe foglalják, akkor a teljes hajózási ágazat ellehetetlenülhet, a hajós közszolgáltatási- és rekreációs szolgáltatások - a prognosztizálható jelentős áremelkedés miatt - elérhetetlenné válnának a társadalom jelentős része számára. Ugyanakkor a megmaradó ki- és beszállításra használható kikötők leterheltsége magas lesz, mely fokozott balesetveszélyt hordoz magában, és állandó konfliktusforrás lehet az azonos időszakban egy helyszínen megjelenő hajók miatt.

„A tervek első ránézésre valóban rejtenek olyan veszélyeket magukban, amitől a hajós cégek tartanak, de természetesen reméljük, hogy a végső döntés előtt tekintettel lesznek a döntéshozók mindegyik érintett fél érdekeire és megnyugtató eredménnyel zárul az egyeztetés” - mondta el Varga Zsolt, a Személyhajósok Szövetségének elnöke.

Részletek

Írta: er

Megjelent: 2025. február 02

A közelmúltban tartották a Tűzcsiholó Egyesület Tegyünk együtt a gyermekekért! című konferenciáját Budapesten, a Magnet Közösségi Házban. Az egyesület elnöke, Illésné Áncsán Aranka felszólalt a gyermekvédelemért és a közelmúltban történt tragédiákat idézett fel, hogy felhívja a figyelmet a rendszer hibáira.  Felkavaró történeteket mesélt, megemlékezett egy a vérszerinti szülei által halálra éheztetett gyermekről, egy a nevelőszülője által szófogadatlansága miatt halálra vert kisfiúról, és fiúkról, akiket a gyermekotthoni nevelőjük bántalmazott szexuálisan. 1997-ben született meg a gyermekvédelmi törvény. Ekkor épültek a kis létszámú gyermekotthonok, kevesebb gyermek jutott egy szakemberre. A gyerekek már nem vándoroltak egyik otthonból a másikba, nevelőszülőkhöz kerültek, fontos volt a testvérek együttes elhelyezése.
Kevés a nevelőszülő, rengeteg csecsemő marad a kórházban születés után
A szakember szerint az elmúlt években ismét egyre rosszabb lett a helyzet. Több mint 23 ezer gyermek nevelkedik a vérszerinti családjától távol.
Nincs elegendő gondozási hely, kevés a nevelőszülő, nincsenek gyermekotthoni férőhelyek. Jelenleg nagyjából hatezer nevelőszülő van, de további kétezerre lenne szükség. Beszélt arról, hogy nem mindenki alkalmas nevelőszülőnek, ez egy nehéz és komoly szaktudást igénylő feladat.
Sokan hagyják ott a megszületett csecsemőket a kórházban, a szüleik valamilyen veszélyeztetettségi ok miatt nem vihetik őket haza, de Illésné szerint megfelelő gondozási helyek sem állnak a rendelkezésre.
Elmondta, hogy a gyermekekre fordítható összeg is nagyon alacsony. Nem elég a pénz a gyermekek étkezésére, ruhájára, kevés a zsebpénzük.
Előfordul, hogy az örökbefogadó szülőtől visszakerülnek a gyermekek
Felgyorsultak az örökbeadási folyamatok, sok gyermek találhatott örökbefogadó szülőre. Azonban eltörölték az örökbefogadók kötelező képzését, emiatt pedig visszakerülhetnek az otthonokba az örökbefogadott gyermekek.
A szakember szerint meg kellene erősíteni az alapellátást, hogy sok gyermek a családjában nevelkedhessen, ne kelljen kiemelni őket. Azonban hiány van az anyagi és emberi erőforrásból, utóbbit erkölcsi és anyagi megbecsüléssel lehetne orvosolni. Véleménye szerint már a pályaválasztás során szűrni kellene, hogy csak az arra alkalmas emberek kerüljenek a gyermekvédelmi pályára.
A Tűzcsiholó Egyesület elnöke kitért arra is, hogy kevés a gyermekjogi képviselő, emiatt nem megfelelő a gyermekjogi edukáció a gyermekek és szakemberek számára.
Végezetül elmondta, hogy a céljuk az, hogy úgy segítsék az állami gondozásból kikerült emberek családjait, hogy az ő gyermekeik már ne legyenek állami gondozottak. Nagy álmuk, hogy létre hozzanak egy átmeneti otthont.

Részletek

Írta: er

Megjelent: 2025. február 02

A digitális egészségügyi technológiák rohamos fejlődése új dimenziót nyit a betegellátásban, ahol az egyik legújabb innováció a magyar-ausztrál fejlesztésű Medi-AR applikáció. Ez az alkalmazás egy forradalmian egyedi orvosi-kép áttekintő és kommunikációs platform, amely a legmodernebb 3D technológiák - beleértve az augmentált (AR) és a virtuális valóságot (VR) –integrálásával valósítja meg céljait.

A Medi-AR biztosítja felhasználói számára, hogy a telefonjukon vagy tabletjükön a saját CT vagy MRI képeiket valódi 3D-ben, egyszerűen és könnyedén megnézhessék. Az interaktív megjelenítés segítségével az applikáció nem csak a képek megtekintését, hanem azok átlátható megértését is segíti, támogatva felhasználhatóságukat. A realisztikus és könnyedén forgatható képekhez a térben elhelyezett pontokban fűzhet megjegyzést az orvos, így a páciens, a kezelő vagy egy másodvéleményre felkért doktor is tűpontos képet kaphat a problémáról. Az eddig piacon lévő hasonló alkalmazások az ehhez hasonló fotórealisztikus minőségű megjelenítésre képtelenek, a különböző szerveket csak szeletekben, nem könnyen átlátható módon mutatják be.
A felvétel speciális fájlformátumban, előfeldolgozva érkezik meg a telefonunkra, utána pedig rengeteg funkció közül választhatunk: belevágni, nagyítani, elforgatni, vagy akár térben át is lehet utazni a modellen. A fejlesztők célja, hogy az applikáció globálisan elérhetővé váljon, lehetővé téve ezzel a technológia előnyeinek kihasználását világszerte.
„A Medi-AR nem csak egy újabb alkalmazás a digitális egészségügyi térben; ez egy valódi innováció, amely hídépítő szerepet tölt be a betegek, az orvosok és az egészségügyi adatok között, egy új korszakot nyitva az orvosi képalkotásban. Sajnos még mindig bevett gyakorlat, hogy az orvos papírra firkálva próbálja meg elmagyarázni a páciensnek a probléma mibenlétét, erre kínálunk most egy gyors és kézenfekvő megoldást” – mondta Ferenc Birloni, PhD.
Az alkalmazás AR/VR funkciói révén a felhasználók aktív résztvevőivé válnak saját kezelésüknek, segítve őket abban, hogy jobban megértsék az orvosi képeken látható komplex leletet. A Medi-AR egy lenyűgöző, könnyedén navigálható 3D modellt hoz létre, amely közvetlenül a mobileszközökön keresztül érhető el, áthidalva ezzel a hagyományos orvosi képalkotó rendszerek adta távolságot a beteg, a lelete és az orvosi informatika között.

Részletek

Írta: er

Megjelent: 2025. február 02

A home office a COVID előtt, jellemzően multinacionális vállalatnál dolgozók kiváltsága volt, a járvány alatt viszont irodai munkakörökben javarészt kötelező munkarend lett, mára pedig egyre inkább a modern munkavégzés szimbólumává vált hazánkban is. Mégis, míg az EU-ban átlagosan 22 százalék dolgozik otthonról vagy hibrid munkakörülmények között, itthon ez az arány mindössze tíz százalék.
A régióban erős lemaradásban vagyunk a „home office”-ozók arányában, ennek ellenére akad, ahol jól és kiegyensúlyozottan működik ez a rendszer. Sok helyen azonban a munkáltatók hallani sem akarnak a jelenléti munkavégzés kiváltásáról és egyre többet hallani arról, hogy az eddig home-office-t alkalmazó nagyvállalatok már készítik elő a visszatérést az irodai munkavégzéshez. Ezzel egy időben több nagyvállalat viszont teljesen más irányt vesz és már nem a „work from home”, hanem a „work from anywhere”, azaz a dolgozz bárhonnan elvet követik.
A munkavállalói igényekből fakadóan a home office népszerűsége ma is töretlen és szinte elvárássá vált egy új munkahellyel szemben. Itthon azonban még mindig vegyes a munkáltatók véleménye az otthoni munkavégzésről.
„A home office alkalmazhatósága nagyban függ az adott iparágtól, a munka jellegétől és a vállalati kultúrától. Ahol meghonosodott, és strukturáltan intézményesedni tudott a home office kultúrája, ott az első tapasztalatok egyértelműen pozitívak voltak, a vállalatok és a dolgozók is örültek az állandósuló lehetőségnek. A jelenlegi munkaerőpiac és a munkavállalói szokások, igények, az utóbbi időszakban jelentős változáson mentek keresztül. A legfiatalabb, jelenleg pályakezdő vagy pályájuk elején lévő generáció munkavállalói nagyobb szabadságot, rugalmasabb munkafeltételeket igényelnek. Ez a generáció már erősen liberalizálódott közegben nőtt fel és kevésbé kedveli a tekintélyelvű, konzervatív rendszereket. A home office vonzereje munkavállalói oldalon a kényelem, az idő- és pénzmegtakarítás, valamint az ezáltal elérhető jobb munka-magánélet egyensúly. Noha a home office mindkét fél számára költségmegtakarítást és egyszerűbb fenntarhatóságot jelent, a munkáltatói oldalon megfigyelhetőek a hatékonyságra vonatkozó aggályok” - fejtette ki Katkics Attila, HR szakember.
A munkavállalók akarják, a munkáltatók aggódnak
A szakértő azt is hozzátette, hogy jelentős vita folyik arról, mennyiben befolyásolja a távmunka a munkavállalók termelékenységét, ezáltal a vállalatok bevételi mutatóit, hatékonyságát az otthoni munkavégzés. A home office-t ellenző vállalatvezetők úgy látják, hogy a távmunka gátolja a hatékony kommunikációt, a közösségépítést, a csapatmunkát, rontja az interakciók minőségét, gátolja az előmenetelt, valamint a készségek, képességek fejlődését. Fontos érv számukra az is, hogy a jelentős mennyiségű távmunka-lehetőséggel rendelkező munkavállalók a felmérések szerint gyakrabban szorulnak mentális segítségre a magány, a depresszió és a szorongás jeleinek megjelenése miatt. Hogy a jelenléti munkavégzés, a home office, esetleg a kettőt ötvöző hibrid megoldás lesz a jövő nyertese, azt nagyon nehéz lenne most megmondani, de kétségtelen, hogy több vállalat dönt jelenleg a munkavállalók irodákba történő fokozatos visszatérése mellett, elsősorban a jobb ellenőrizhetőség és a közösség hatékony építése miatt. Azonban a generációk együtt dolgozásának, az ezzel párosuló különféle igények kielégítésének és a technológia ilyen mértékű fejlődése mellett nem szabad elfelejteni a munkavállalói igényeket és a hibrid munkavégzésben mindkét fél számára rejlő potenciált, valamint a gazdaságpolitikai érdeket sem.

Részletek

Írta: er

Megjelent: 2025. február 02

Magyarországon még mindig tartja magát az a kissé idejétmúlt szemlélet, miszerint az építész tervezésben egy kézben kell tartani az esztétikát és a műszaki tervezést. Fejlettebb építéstechnológiával rendelkező országokban ezt a metódust szinte már egyáltalán nem alkalmazzák.
Napról-napra kerülnek a piacra újabb és újabb felhasználásra javasolt építőipari termékek, az innovatív anyagok vizsgálata, alkalmazása pedig folyamatos kutatást, lexikális - és tárgyi tudást, valamint önképzést követel meg az építészektől. A megszerzett tudás készségszintű alkalmazása is elengedhetetlen, nem csoda tehát, hogy a design megalkotásával foglalkozó szakemberek az új technológiákat már nem feltétlenül tudják számontartani. Egyre több beruházó és építésziroda ismeri fel a – Magyarországon még kuriózumnak tekinthető - új metódus előnyeit, és a tervezés során alkalmazzák a design és a műszaki - konstruktőr építészet szétválasztását.
„Lehet úgy is építeni, hogy már a tervezési szakaszban minimalizáljuk, kiküszöböljük a nagyberuházásoknál gyakran előforduló, hosszú és költséges jogi procedúrákat és garanciális ügyintézést” – hangsúlyozza Dudinszky Orsolya. „Egy-egy projektben, épülettervezésnél 15-20 szakág is megjelenik. A szakágak munkáját a generáltervező fogja össze, ahhoz azonban, hogy a tervdokumentáció valamint a kivitelezés minősége is kiemelkedő legyen, a generáltervezői pozícióba designer építészek helyett konstruktőr építészekre van szükség.”
A cég ügyvezetője szerint az építőipar az egyik legköltségesebb iparág, ahol egy-egy helytelenül megválasztott - és hibát generáló - anyaghasználat vagy megoldás, több százmilliós károkat is okozhat, emellett erkölcsi - és akár emberi életben mérhető károk is bekövetkezhetnek.
Az építész tervezés három legfontosabb mérföldköve a vázlatterv, az engedélyezési terv, valamint a kiviteli terv. A vázlatterv egy "álmot" mutat meg, amelynek esztétikáját az engedélyezési terv önti formába. Ez a dokumentáció kerül a hatóságokhoz, amelyek ellenőrzik, hogy a tervezett épület megfelel-e a hatályos magyar szabályozásnak. Ezt követően készül el a kiviteli terv, amely már a megvalósítás részleteiről szól.
„Jellemzően a kiviteli tervdokumentációk készülnek Magyarországon gyengébb minőségben, ezekből lassan és pontatlanul lehet költséget tervezni, és építeni is. Ugyanakkor, ha a kiviteli tervet épületszerkezeti szaktervezői (konstruktőri) tudással felvértezett csapat készíti, már a tervezésnél - a tervezési idő csökkentésével - megtakarítás érhető el, az építésnél pedig hatványozott költségcsökkenés jelentkezik” – emeli ki Dudinszky Orsolya.
Optimális megoldás, ha a konstruktőr már az engedélyeztetési szakaszban is aktív résztvevőként segíti a tervfejlődést, majd a következő fázisban a kiviteli tervet precíz műszaki formába önti. Ez azért rendkívül hasznos, mert már a tervezés korai szakaszában bekerülnek azok a rendszerek, műszaki tudnivalók és meghatározó elemek, amelyekkel később a kiviteli terv már rendkívül gyorsan elkészül. Egy nagyobb épületnél ez időben akár 3-4 hónapnyi nyereséget is jelenthet.

Részletek

Írta: er

Megjelent: 2025. február 02

Visszafordíthatatlan hallásromlással fenyegetik a gyerekeket a különböző szabadidős (gyerek)rendezvények, koncertek, mozik, színházak, illetve a nagy
hangerejű zene rendszeres hallgatása az egyéni zenelejátszókon. A WHO előrejelzése szerint 2030 után a halláskárosodás lesz az egyik leggyakoribb, a társadalmakra legnagyobb terhet rakó fogyatékosság a világon.
Április 16-án ünnepeltük a Hang Világnapját. Az MTA Akusztikai Osztályközi Állandó Bizottsága (MTA AOÁB) a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájával és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesülettel (NGYSZME) együttműködve sajtótájékoztatóval egybekötött szimpóziumot tartott a gyerekek hallásvédelméről, hallásneveléséről. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet erre a világszintű problémára, illetve arra, hogy ezek a zenés rendezvények törvényileg szabályozhatóvá váljanak. Jelenleg a gyerekek hallásvédelmét Magyarországon semmilyen szabályozás nem biztosítja.
A zajártalom okozta halláskárosodás, ami aztán egy életen át kíséri az embert, sem gyógyszerrel, sem műtéti úton nem gyógyítható, legfeljebb részlegesen kompenzálható hallókészülék segítségével. A hallószerv károsodásán kívül a zaj biopszichológiai negatív hatásai ismertek, ahogy a test számos funkcióját is befolyásolják, így például a keringést vagy az emésztést érintő megbetegedésekben is szerepük lehet. A környezeti zaj nem csak
félelmet kelt: befolyásolja a pszichés és kognitív teljesítményt, így a figyelmet és a tanulást, a motivációt, az iskolai teljesítményt is. Tehát az egyre növekvő hangerejű zenehallgatás tendenciájának megállítása és visszafordítása a jövő generációit érintő társadalmi ügy.
Idősebb korban a halláskárosodás demenciához is vezethet.
A zaj-akusztikusok felmérései, az orvosok hallásvizsgálatai mind egyértelműen azt mutatják, hogy nagy hangerejű rendezvények kifejezetten gyakoriak. A rendezvények kiválasztásakor ügyeltek arra, hogy sokszínű legyen a vizsgált felhozatal (mozi, gyermek táncverseny, koncert stb.). A zajterhelés a 25 mérésből 7 esetben „veszélyes mértékű”, 6 esetben „megfelelő” (azaz feltehetően nem halláskárosító), 13 esetben pedig „kockázatos” volt, azaz a 25
mérésből összesen 20 esetben lett volna szükség a gyermekek, illetve fiatalkorúak bizonyosmértékű (a zajterheléstől és célszerűen az életkortól is függő mértékű) védelmére.
További információk: http://www.ovdafuled.hu/

Részletek

Írta: er

Megjelent: 2025. február 02

Felsőoktatásban tanuló diákok ötleteire kíváncsi a CheckINN Turisztikai Innovációmenedzsment Kft. és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME), akik idén immár harmadjára hirdetik meg revitalizációs versenyüket. A cél, hogy egy elhagyott épület vagy telek új külsőt és funkciót kapjon úgy, hogy eredeti értékei se vesszenek el.
A verseny szervezői arra biztatják a hazai felsőoktatásban tanulókat, hogy válasszanak ki egy elhagyott rozsdaövezeti területet vagy épületet, és gondolják újra a saját életstílusuk és kreativitásuk szerint. Emellett fontos szempont, hogy a fenntarthatóság jegyében a fejlesztendő terület visszakerülhessen a modern városi vagy vidéki élet körforgásába, és hosszú távon helyi, valamint turisztikai jelentőségre tehessen szert. A legjobb két ötlet pedig egyenként három millió forint díjazásban részesül, amelyet a nyertesek szabadon felhasználhatnak a pályakezdéshez.
„A turizmus és építészet iránt érdeklődő diákoknak most lehetőségükben áll, hogy egy képzeletbeli fejlesztőcsapatot alkotva új élettel töltsenek meg egy elhagyatott területet vagy épületet, amelyek revitalizációja kritikus fontosságú a fenntartható városfejlődés és a környezettudatosság szempontjából. A fiatalok friss nézőpontja és gondolkodásmódja, ugyan eltér a befektetői megközelítéstől, ám épp ezért lehet izgalmas és előremutató projektek alapja, és megmutatja, hogy egy-egy helyszínnek, épületnek milyen sokféle arca lehet. Évről évre egyre több és jobb ötlettel jelentkeznek a diákok, amely azt mutatja, hogy bőven van még tér az új ötletek számára a hazai turizmusban és építészetben is” - mondta el Rázga-Ilyés Noémi innovációs programigazgató.
A CheckINN Revitalizátor versenyre olyan háromfős csapatok jelentkezését várják, amelyek tagjai a hazai felsőoktatásban tanulnak, és kedvet éreznek a turizmus, az építészet és a dizájn területén való kalandozáshoz. Pályázni arevitalizator.check-inn.hu weboldalon lehet 2024. május 15-ig egy olyan két perces, kötetlen formátumú kreatív anyaggal, amelyben bemutatkozik a csapat és bemutatják a revitalizálni kívánt területet vagy épületet, illetve a turisztikai célú újrahasznosítás ötletét.
A benyújtott pályaművek közül a CheckINN és MOME által delegált szakmai zsűri fogja kiválasztani azt a tíz, második fordulóba továbbjutó projektet, ahol immár a koncepció részletesebb kidolgozását várják, természetesen a hallgatók tudásszintjéhez mérten. A csapatokat olyan neves szakemberek fogják segíteni, akik jártasak a turizmus, építészet és design területén.

Részletek

Írta: er

Megjelent: 2025. február 02

Fordított világok néven országos kampányt indít a Mazsola Kuckó Alapítvány, amellyel azt szeretné erősíteni a sérült gyerekeket nevelő szülőkben, hogy nem kell elbújni a világ elől, lehet nyitottan, teljes és boldog életet élni ilyen nehéz „csomaggal” is. A fotókiállítással egybekötve – meghívott szakértőkkel, érintettekkel – kerekasztal beszélgetéseken keresik a válaszokat, a megoldási lehetőségeket, az érdeklődők pedig interaktív játékok segítségével próbálhatják ki, milyen sérült gyereket nevelni vagy sérült gyerekekkel együtt élni.
Szolnok Judit egy „sima”, a 16 éves Kittit és két „fordított” gyermeket nevel, a 13 éves Levit és a 11 éves Bálintot. Két fia nagyon ritka, a világon összesen körülbelül 600 embert érintő ATRX szindrómával és autisztikus tünetekkel él. A fiúk nem beszélnek, hangokkal és mozdulatokkal fejezik ki az érzelmeiket és a kívánságaikat. Mindig mozgásban vannak, folyton csinálniuk kell valamit, ezért minden pillanatban figyelni kell rájuk. Saját belső világukból, amelyről nem tudjuk merre van, és ott mi történik, csak időnként bújnak elő egy kicsit.
Juditról és gyermekeiről ezúttal fotósorozat készült, amely nyolc hónap Lettner Kriszta fotóművésszel együtt töltött idő alatt született.
A kampány és a Mazsola Kuckó Alapítvány célja, hogy segítséget, megoldást kínáljon a sorstárs szülőknek és nem mellesleg átadja azt a pozitív szemléletet, amivel Judit éli az életét és neveli a gyerekeket. Nem titkolt szándékuk emellett, hogy támogatókat gyűjtsenek egy speciális, komplex szolgáltatásokat nyújtó létesítmény létrehozására és fenntartására, ahol számos problémára kínálnak valamilyen megoldást. Így például: lehetőség lesz a gyermekek néhány órás, néhány napos felügyeletére, de a “sima” testvérek is kaphatnak segítséget, fejlesztésekkel, tanácsadással, otthoni ellátással is segítenek majd. A kampánnyal egyúttal szeretnék felhívni a figyelmet arra is, hogy ezeknek a családoknak mekkora szüksége van segítségre minden egyes nap.
Szeretettel várjuk az érdeklődőket a kiállítás megnyitóján!

Helyszín: Autistic Art Galéria 1114 Budapest Bartók Béla út 76.
Időpont: 2024. április 23. 17:00
A fotókiállítást megnyitja: Gyebnár Csekka színművész
A kerekasztal beszélgetés résztvevői:
Czeizel Barbara, a kiállítás fővédnöke
Kovács Henrietta, az Autistic Art Alapítvány ügyvezetője
Lettner Kriszta, fotográfus
Szolnok Judit, a Mazsola Kuckó Alapítvány alapító-vezetője
A beszélgetés moderátora: Barabás Éva műsorvezető

Részletek

Megjelent: 2025. február 02

A depresszió hátterében sokkal inkább az életbeli nehézségek állnak, mint az agy kémiai folyamatai – írják a pszichiátria elismert szakértői. A kutatók meggyőző érvekkel és bizonyítékokkal támasztják alá állításukat, melyet ideje volna komolyan venni: hazánkban is súlyos milliárdokat költünk antidepresszánsokra évente, melyeket emberek százezrei szednek akár évtizedeken át.

Joanna Moncrieff professzor, aki 2022-ben azzal szerzett globális figyelmet, hogy egyértelmű bizonyítékokkal döntötte meg a nyolcvanas évek óta köztudatban élő „kémiai egyensúlyzavar” (avagy szerotonin-elmélet) teóriát, öt szerzőtársával együtt újabb támadást indított a gyógyszerközpontú megközelítés ellen. A Molecular Psychiatry nevű szaklapban publikált cikkükben hosszasan sorolják azokat a kutatási eredményeket, melyekből kiderül, hogy a depresszió jelenségéhez sokkal több köze van az ember életkörülményeinek, mint az agyban keringő kemikáliáknak.

“Azt gondoljuk, hogy egy kóros folyamat meggyőző bizonyítékának hiányában valószínűbb, hogy a depresszió része az életkörülményekre adott érzelmi reakciók skálájának” – írják Moncrieff és munkatársai, majd így folytatják: “…valószínűbbnek tűnik, hogy a depresszió nem egy hibás agy, hanem a stresszre vagy viszontagságokra reagáló normális agy eredménye: más szóval egy viselkedési állapot, amelyet leginkább az elme (vagyis az emberek gondolatai, érzései és cselekedetei a szociális kontextusukban) és nem az agy szintjén lehet megérteni”.
A depresszió okainak kutatása jellemzően ma is az agyra irányul, vagyis az érzelmek/viselkedési minták és az agy működésének kapcsolatát veszik célba. A szerzők azonban egész más módon közelítik meg a kérdést: „Például az agy bizonyos területeinek aktiválódása és a “Beatles-zene kedvelése” közötti összefüggés tanulmányozható, de ezt a vonzódást sokkal inkább úgy lehet megérteni, ha megvizsgáljuk az adott személy életében ehhez a zenéhez kapcsolódó viszonyokat és élményeket. Ugyanez vonatkozik a kétségbeesés és a reménytelenség érzésére is.”

Moncrieff és csapata arra is rámutat, hogy rengeteg megtévesztő információ lát napvilágot a depresszióval kapcsolatban, melyeket nem szabad készpénznek venni. „Mindig lesz valahol egy tanulmány, amely kapcsolatot mutat ki egy adott biológiai paraméter és a depresszió között. Mivel évente több ezer tanulmány készül, amelyek mindegyike több tucat mérést végez, a kedvező eredmények közül sokról kiderül, hogy hamisak” – írják a szerzők.

Végül a kutatók így zárják soraikat: „Rengeteg bizonyíték van arra, hogy életünk körülményei és nem a kémiai anyagaink egyensúlya nyújtja a legtöbb felvilágosítást a depresszióról.”

Moncrieff egy tavaly októberi interjúban így nyilatkozott azokról a páciensekről, akik előnyösnek érzik az antidepresszánsokat, és az ő hatására hagynak fel a szedésükkel: „Nem aggódom amiatt, hogy az emberek elveszítik az antidepresszánsok előnyeit, mert igazán nem hiszem, hogy ezek valóban előnyösek lennének, az esetek döntő többségében legalábbis. És úgy gondolom, hogy ha az embereket arra bátorítják, hogy másképp tekintsenek az érzéseikre, és gondolkodjanak el azok másfajta kezelési módjain, az jó dolog, nem pedig rossz. Ami miatt aggódom, az az, ha az emberek hirtelen abbahagyják ezeket, és ezzel elvonási tüneteket idéznek elő. Ezek függőséget okozó szerek, és egyeseknél súlyos elvonási tüneteket okozhatnak.”

A lehetséges alternatíva kérdésére pedig így felelt: “…a legtöbb ember problémái a társadalmi és személyes körülményekhez kapcsolódnak, amelyek egyéni megoldást igényelnek. Tehát egyetlen dologgal nem válthatunk ki mindent, amit a mentális egészségügyi rendszer jelenleg csinál.”

Részletek

Írta: er

Megjelent: 2025. február 02

Miközben több mint 70 ezer állás betöltetlen ma Magyarországon, csaknem 100 ezer külföldi munkavállaló dolgozik az országban és több mint 200 ezer ember inaktív. Az elvándorlás és a külföldi munkavállalás évtizedes jelenség és a magyar gazdaságra egyértelműen negatív hatással van. Miért megyünk mi magyarok külföldre és miért jönnek hozzánk Ázsiából dolgozni?

„Bár az elmúlt években érdemben nőttek a hazai bérek, de a megélhetés költségeinek tartósan magas szintje miatt továbbra is csábító a külföldi munkavállalás, növekszik az elvándorlók aránya” – magyarázza Katkics Attila üzleti tanácsadó, HR szakember. „Egy recessziós gazdasági környezetben az egyébként is jelentős társadalmi különbségek tovább nőnek, a korrupció, az alulfizetettség magas inflációval és a bérek reálértékének csökkenésével párosul, illetve az egészségügyi és a szociális rendszer gyengeségei is sokakat arra késztetnek, hogy külföldön próbáljanak szerencsét. De szerepet játszhatnak a külföldi munkavállalásban a jobb munkakörülmények, a munka-magánélet kedvezőbb egyensúlya, a gyorsabb előmenetel, a megbecsülés és a szakmai kihívások is.” A szakértő szerint a külföldi munkavállalásról hideg fejjel, általában átgondolt folyamat eredményeként dönt valaki, nagyon ritka a spontaneitás.  Fontos az előzetes tájékozódás, az információ gyűjtés. 

A magyar munkavállalók körében a legkedveltebb célországok Németország, Ausztria, valamint a már EU-n kívüli Anglia, de nagy számú magyar munkaerő található Svájcban, Hollandiában, Svédországban és Írországban, sőt az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában is. Jelenleg csaknem 400 ezer magyar él a három dobogós országban, több mint kétharmaduk aktív munkavállaló. Emellett stabilan 100 ezer fő felett van a külföldön dolgozó, ingázó magyarok száma, megközelítve a Covid-válság előtti években látott szintet. 

„Általánosságban három csoportról beszélhetünk, akik külföldön vállalnak munkát, vannak magasan képzett magyar szakemberek, ők az úgynevezett brain drain, vagyis az agyelszívás „áldozatai”, vannak szakmunkások és az idénymunkások - sorolja Katkics Attila. „A motiváció mindhárom esetben közel azonos, az időbeliség azonban eltér, hiszen egy magasan képzett szakember jellemzően évekre települ ki, egy szakmunkás rövidebb ideig marad, egy idénymunkás pedig jellemzően a határszélekről jár át egy-két hónapra” – teszi hozzá. Magyarországon a magasan képzettek elvándorlási rátája jelenleg csaknem 7 százalék.  A fiatal és képzett munkaerő elvesztése jelentős kihívást jelent a helyi közösségek és vállalkozások számára. Egy egytől tízig terjedő skálán 2022-ben 4-es volt a magyarországi mutató, és az arányokat tekintve átlagosan hazánkból emigrált a legtöbb magasan képzett munkavállaló. Ez pedig azt jelenti, hogy a humán tőkéjüket (tudásukat, képességeiket, kreativitásukat) immár egy másik gazdaságban kamatoztatják.

A külföldi munkavállalás általában a fiatalabbakra, azon belül is az egyedülállókra, a karrierjük elején lévő munkavállalókra jellemző, de egy 45-55 éves felsővezető, ha költözik, jellemzően az egész családját viszi. „A tehetség elvándorlása nem újkeletű jelenség, de változatlanul Közép-Kelet-Európa, köztük Magyarország egyik legégetőbb problémája, azok közé az országok közé tartozunk, amelyek a legkevésbé képesek tehetségeik megtartására” – hangsúlyozza Katkics Attila. A szakember hozzátette, hogy a kivándorlást nem lehet megakadályozni, de kiemelt feladatnak nevezte a mennyiségének és minőségének a csökkentését, valamint ezzel párhuzamosan a visszatérés politikájának fenntartható megteremtését. „A külföldet megjárt erőforrás kapcsolatrendszert, új készségeket és látásmódot, tudást, ötleteket hozhat Magyarországra, amelyre a hazai gazdaságnak nagy szüksége van. A hazatérő szakemberek ösztönzik a kereskedelmet és a befektetéseket, terjesztik a tudást és a technológiát, nem utolsó sorban pedig adójukkal hozzájárulnak a költségvetéshez” – emelte ki a szakértő.

A munkaerőhiány egy összetett probléma, tüneti kezeléssel érdemi javulást nem lehet elérni. A HR szakember úgy látja, hogy a meglévő munkaerőpiaci tartalék aktivizálásához strukturált foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazására van szükséges.  Katkics Attila kifejtette, hogy gazdaságpolitikai prioritásokból adódóan harmadik országbeli munkaerőre Magyarországon is szükség van, így a foglalkoztatást érintő bürokrácia csökkentése és az integráció elősegítése is égető feladat. „Jelenleg nagyjából 100 ezer külföldi dolgozik hazánkban, egyelőre havi 1000 fővel nő a külföldi munkaerő létszáma, de egyes becslések szerint az érkező nagyberuházások miatt akár 500 ezer új munkavállalóra is szükség lehet, miközben a hazai dolgozói tartalék 100-150 ezer állás betöltésére lehet elegendő. A szakember hangsúlyozta, hogy a feszes munkaerőpiac miatt a hazai gazdaságnak várhatóan hosszú távon is szüksége lesz vendégmunkásokra, akik a korábbi évekkel ellentétben már nem Szerbiából vagy Ukrajnából, hanem főként ázsiai országokból érkeznek Magyarországra.