Petőfi Sándor (1823-1849) költeményei, élete a magyar irodalom, kultúra egyik legfontosabb pillérének tekinthető, a róla kialakult kép lassan kétszáz éve foglalkoztatja az embereket.
Petőfiről azonban csak egyetlen hiteles kép maradt fenn, az ismert dagerrotípia, amely a korabeli romantikus, idealizált ábrázolásokkal ellentétben egy hús-vér fiatalember képét tárja elénk.
A feltételezések szerint a költő nem volt elégedett a fotóval, így az nem került nyilvánosságra egészen 1868-ig, amikor Szendrey Júlia hagyatékának részeként bukkant fel.
Ebből a dagerrotípiából kiindulva keressük a mai Petőfi-képet.
- Milyen kép él bennünk kétszáz évvel születése után a költőről és a munkásságáról?
- Hogyan lehet a nemzeti kultúra ennyire emblematikus alakjához közelíteni manapság?
- Milyen lenyomatot hagynak a vizuális kultúrában ma a két évszázada íródott költemények?
- És hogyan kelthetnénk mindezt életre?
- Hogyan nézne ki ma, mint kortárs költő, milyen lenne egy mai Petőfi portré?
- Milyen közegben töltené a hétköznapokat, hol és hogyan fogalmazódna meg a Nemzeti dal?
- Fenti felvetések mentén hirdet nyílt fotópályázatot a Budapest Photo Festival.
- Pályázati munkák beérkezésének határideje: 2023. január 10. 24:00 óra